Parketta vásárlási tanácsaink

A parkettás szakmában leggyakrabban előforduló kérdésekből szedtünk össze egy csokorra valót, talán Ön is megtalálja köztük azt, amit feltett volna az eladónak, vagy szakembernek.

Mivel a parkettát évekig, évtizedekig élvezi, használja az ember, a cseréje a legtöbb esetben igen költséges, és nehézkes, komoly döntést kell hoznia a vásárláskor. Szóval inkább kétszer kérdezni, mint egyszer tévedni!

Mindenképpen az olyan szaküzletet keressen fel, ahol hozzáértő eladó tud segíteni a parketta vásárlásban. Általában azokban a boltokban melyekben szegényes a választék, az eladó a raktáron lévő parkettát akarja eladni, függetlenül attól hogy a vásárlónak az a legfelelőbb burkolat-e. Fontos, hogy a ragasztás-technikában, és felületkezelés terén is tudjanak tanácsot adni.

Ez nem biztos, hogy így van! Gondosan nézzük meg, mit kapunk a pénzünkért. Az alábbi szempontokat érdemes szem előtt tartani:

Az adott parketta honnan származik?
Milyen garanciális feltételeket ad a gyártó?
Milyen a felületkezelése a parkettának (nem mindegy, hogy 3 vagy 11 réteg lakk van rajta!)?
Milyen kapcsolódási rendszere van a burkolatnak? (A legjobbak az úgynevezett „bebújtató klikkesek”, ezek a teljes élettartamuk alatt nem tudnak résesedni. Az összeütő click-esek kapcsolódása már egy kicsit gyengébb, de ragasztás nélkül fektethetőek. A hagyományos csap-hornyos kapcsolatnál a ragasztóé a fő szerep. Ennél a megoldásnál az oldalirányú mozgás miatt fellépő erőhatást, a ragasztásnak kell elviselnie. Ha a ragasztás gyenge minőségű, fennáll a résesedés veszélye.

Ne tegye! A parketták jelentős része megrendelésre kapható, előfordulhat, hogy a külföldi szállítás miatt 3-6 hetet is kell rá várni. Egyes parkettafajtákat lerakás előtt a helyszínen két hétig pihentetni kell. Érdemes tehát előre gondolkozni, és idejében elmenni, kiválasztani a burkolatot.

A felületkezelt úgynevezett készparkettákat télen is lefektethetjük, hiszen a munka minimális porral jár, a kész burkolat azonnal igénybe vehető és nincs szaghatás. Gyakorlatilag még a bútorokat sem kell feltétlenül a szobából kivinni, elég az egyik fal mellé húzni őket, majd az elkészült felületre átrakni. Ha a fogadófelület nem elég sima, előkészítést igényel, illetve a helyszínen történik a felületkezelés, érdemesebb megvárni a jó időt.I am text block. Click edit button to change this text. Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Ut elit tellus, luctus nec ullamcorper mattis, pulvinar dapibus leo.

A modern többrétegű burkolatoknál (szalagparketta, lamináltpadlók) bevett szokás, hogy a régi szőnyegpadlóra fektetik. Ha lehet, ezt kerüljük el, szedjük fel a régi burkolatot és használjunk habfóliát a lépészaj csökkentése érdekében. Így sokkal higiénikusabb, és az aljzat rejtett hibáira is fény derülhet.

Nagy választékban kaphatók manapság különböző dilatációs profilok (réz, alumínium, fa…) melyekkel esztétikusan meg lehet oldani a problémát.

Új építésű házaknál minden esetben indokolt az alapfelület (beton) nedvességét burkolás előtt műszerrel megmérni. Ha még nincs kész az aljzatbeton, de a határidő sürgető érdemes speciális cementet (ú.n.: esztrich-cement), vagy szárazépítési technológiát (gipszkarton, deszkapadozat, faforgácslap-padló…) választani. A gyárilag felületkezelt parkettákkal készült felület azonnal igénybe vehető!

Kötelező! A fa élő anyag, folyamatosan mozog (dilatál), ha ezt a mozgását megakadályozzuk a burkolat biztosan felpúposodik. A küszöb ezt az ajtóknál hagyott dilatációs rést hivatott eltakarni.
Ha a nedvesség ilyen káros a parkettának, biztos hogy nem veszek vízbázisú ragasztót, vagy lakkot!
A diszperziós ragasztók igen népszerűek manapság a kedvező áruk miatt, azonban tény, hogy a vízbázisú ragasztók általában nem alkalmasak a nagyméretű parketták (svédpadló, hajópadló…) valamint a problémásabb fafajták (bükk, és trópusi fafajták!) ragasztására. Minden esetben érdemes a ragasztó forgalmazójának a tanácsát kikérni, mert adott esetben a ragasztóanyagon megspórolt néhány ezer forint, később több százezer forintos kárt is okozhat.

Pont fordított a helyzet azonban a vízbázisú lakkok esetében. Bár az áruk többszöröse is lehet az oldószeresekéhez képest, mégis érdemes mellettük dönteni ugyanis:
A vízbázisú lakkok nem hajlamosak az öregedésre, ezért évek múlva sem kell teljesen lecsiszolni őket a felületről, egy köztes (polírozó) csiszolást követően egy – két réteg felhordásával felújítható a burkolat.
Környezetbarát, egészségre ártalmatlan bevonatok, nincs intenzív szaghatás a munkálat során.
Az oldószeres lakkokból évekig párologhatnak az ártalmas gőzök.
A fa eredeti színét megtartja, és az UV sugárzással szemben napolajként védi a felületet.

A fa és fahelyettesítő anyagokból készült burkolatok rendkívül érzékenyek a nedvességre! A nedves aljzatra történő burkolás általában a teljes burkolat pusztulásához vezethet! Felpúposodhat a burkolat, illetve penészesedési folyamat indulhat el a fán belül, ami az egészségre rendkívül káros és csúnya.

Az esetek többségében a felújítás mellett szólnak az ész-érvek, de természetesen nem mindegy, mennyire van elhasználódva a régi burkolat. Érdemes szakember segítségét kérni a döntéshozatalhoz!

Konzultáljon szakemberrel a lehetőségekről!

Top